bízzon a Japánokban, hogy tegyen valamit, amit a világ többi része még csak nem is tud, és ász meg!
kezdetnek a szóban forgó halételet Fugu-nak hívják Japánban, vagy pufferhal, amint azt a világ többi része tudja. Bár jön a különböző fajták, leggyakrabban tudjuk, hogy ez a hal, mint a “blowfish” – igen, az egyik, hogy felfújja a lehetőséget, hogy bármilyen veszélyt.
először is, így néz ki a gömbhal:

Oké, ez nem szép kép. És ez még csak nem is egy felnőtt gömbhal. Csak mentsük meg a véres részleteket, és térjünk a lényegre. Itt van, amit igazán tudnia kell erről a japán finomságról:
1. A szakács három-tíz évig tart a képzésben, hogy képes legyen a halat megfelelően vágni, hogy ne maradjon mérgező a fogyasztó számára.
2. A Fugu éttermi előkészítését Japánban és több más országban is törvény szabályozza.
3. A fugu által okozott véletlen mérgezés 10 percen belül halálhoz vezethet.

4. A Fugu belső szerveiben, különösen a májban, a petefészkekben és a szemekben halálos mennyiségű tetrodotoxint tartalmaz; a bőr általában nem mérgező.
5. A fugu méreg megbénítja az izmokat, miközben az áldozat teljesen tudatos marad. A mérgezett áldozat nem tud lélegezni, végül fulladásból hal meg.
6. A Wikipedia szerint a fugu méreg 1200-szor erősebb a cianidnál, és még nincs ismert ellenszere.
és amikor mindezt figyelmen kívül hagyod, vagy elfogadod — és megbízol a konyhában lévő fickóban az életeddel — azt mondják, hogy a Fugu íze nagyjából olyan, mint semmi más a világon. A legtöbb szakács úgy írja le Fugu ízét, mint “leírhatatlan” (Nos, igen).
a legviccesebb rész azonban–míg néhány aktivista harcol a halak betiltásáért Japánban, mások azt javasolják, hogy legalizálják a mérgező máj fogyasztását, amely szerintük a halak legízletesebb része.
tehát, amikor legközelebb Japánban tartózkodik, szeretne megkóstolni valami “leírhatatlant” az életed kockázatával?